A Bucsecs tömeges megjelenésű bástyaként őrködik Erdély délkeleti végvidékén, a Déli-Kárpátok és a Kárpátkanyar határán. Tekintélyt parancsoló, óriási sziklás leszakadásai és jégvájta formakincse az előbbi nagytájhoz, kőzettani-szerkezeti jellegzetességei pedig az utóbbihoz sorolják. Vad alpesi látványával méltó kiegészítése a Déli-Kárpátok uralkodó, 2500 m fölé merészkedő vonulatait bemutató túrakönyv-sorozatnak. A sokszínű túratereppel csábító hegyvilág a romániai hegymászás bölcsőjének számít, turistatömegek keresik fel, ám e kiadvány, a korábbi kötetekhez hasonlóan, a jelenkori emberi beavatkozásokon túli, turistaáradat helyett a tavaszi és nyári növényritkaságokban pompázó Bucsecs valódi arcát igyekszik bemutatni, amely vonzó lehet a lelkes természetjárók számára.

A turistakalauz öt fejezetből áll. Az első rész természettudományos összefoglalást tartalmaz, bár további részletekkel, kiemelt szövegdobozokban, a későbbi fejezetekben is találkozunk.

A második rész az általános túrainformációk mellett egy több oldalra kiterjedő képösszeállítást is kínál, amely a Bucsecs távoli varázsát, a szomszédos völgyekből és hegységekből szemlélt fenségét hivatott érzékeltetni.

A legterjedelmesebb harmadik fejezet túraútvonal-leírásokat részletez. A terepbejárás 2015-ben történt 21 túra keretében.

A negyedik fejezet a Barcaság műemléképületeire, erődtemplomaira és váraira, továbbá a történelmi tájegység koronájára, Brassóra összpontosít.

A túrakönyv, rendhagyó módon, a sorozat összegzésével zárul.

A kötethez részletes turistatérkép-melléklet társul.

A Fogarasi-havasok számos földrajzi tekintetben a Déli-Kárpátok és a kárpáti hegységív csúcstartója, ezért már a turista-hőskorban, a hegységek tudományos feltárásának kezdeti szakaszában a hazánk főhegysége címre jelölték az akkor jóval ismertebb Magas-Tátrával szemben. Emellett a Fogarasi-havasok varázsa abban is rejlik, hogy a „kötelező" célpontok megmászásán túl vállalkozunk-e kevésbé ismert ösvények bejárására, és a markáns sziklaképződmények mellett sikerül-e észrevennünk a kiolvadó kártavak és a havasszépe virágmezők tavaszi és kora nyári színvilágát vagy az ősszel rozsdabarnába öltöző völgyekből és mellékgerincekről a főgerincre nyíló csodás panorámák látványát. Amennyiben igen, akkor a Retyezát és a Páring szerelmeseiből könnyen a Fogarasi-havasok rajongóivá válhatunk. Jelen túrakönyv ezt igyekszik segíteni.

A túrakönyv öt fejezetből épül fel. Az első rész természettudományos összefoglalást ad a hegységről retyezáti és páringi összehasonlításban, ezt számos térképvázlat, ábra, táblázat és domborzatmodell támasztja alá.

A második fejezet általános túrainformációkat tartalmaz: megközelítési lehetőségek, szállásfeltételek, időszerű adatok, hegyimentő-szolgálat stb.

A következő rész a legterjedelmesebb, ugyanis turistautakat, pásztorösvényeket és rejtett csapásokat mutat be. E leírások a főgerinc Zârna- és Suru-nyereg közötti szakaszát, a hegység északi oldalának valamennyi turistaösvényét, továbbá a déli oldal néhány útvonalát fűzik fel. A terepbejárás 2013 novemberében és 2014. március végétől december végéig történt, nem kevesebb mint 36 túra keretében 10 hónap alatt. Korábbi kiadványaimhoz hasonlóan a túraleírásokat metszetek, naprakész, összefoglaló adatok, átfutó képek kísérik, mindehhez részletes, egyedi turistatérkép-melléklet társul.

A negyedik fejezet egyfajta tisztelgés a szászok turistaút-építő munkássága előtt: Fogarasföld és Királyföldnek (Szászföldnek) az Olt és Nagy-Küküllő völgye közötti területének épített örökségét gyűjtöttem össze képes formában. A részletes bemutatást tematikus táblákban láthatjuk.

Az utolsó témakör – hagyományosan – a túrakönyv rejtvényrésze, csoportokba rendezett feladatlapokkal.